Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
A Dohány utca lakói Amikor 1847. november 4-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beléptek első közös pesti otthonukba, a huszonkét éves Jókai Mór fogadta őket. A három fiatalt különleges és szövevényes kötelék fűzte össze. Jókai és Petőfi ismeretsége öt évvel korábban, Pápán kezdődött, Szendrey Júlia azonban ekkor látta először férje barátját, aki nemcsak új lakótársa,…
Tovább
Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
Alföld 2025/12. Decemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában versekkel jelentkezik Gergely Ágnes, Markó Béla, Grecsó Krisztián, Stummer Attila, Szeles Judit, Lázár Bence András, Bozsik Péter, Szabados Attila, Szöllősi Mátyás és Falcsik Mari, valamint közöljük Halasi Zoltán eposzrészletét és Sarnyai Benedek készülő regényének egy fejezetét. Kilátó rovatunkban Szálinger Balázzsal Juhász Tibor beszélget, Závada Péter pedig a titokdramaturgia és…
Tovább
Takács Zsuzsa: Átkelés a Szuezi-csatornán. Beszélgetések Wirth Imrével* Beszélgetést elindítani a legnehezebb; különösen, ha egy olyan kötettel folytatott párbeszéd láthatóvá tétele a feladat, mint amilyen Takács Zsuzsa és Wirth Imre beszélgetőkönyve. A középpontban álló szerző életművének ismerői számára az Átkelés a Szuezi-csatornán több egyszerű interjúközlésnél: az olvasónak minden oka megvan feltételezni, hogy az új kiadvány…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében Bényei Péter irodalomtörténészt, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docensét…
Tovább
Mohai V. Lajos esszéírói munkásságáról Bevezetés Mohai V. Lajos sokrétű munkásságának legállandóbb és talán legjellemzőbb részét is a „szekunder irodalom” teszi ki, vagyis azok az írások, melyekben a szerző – egyszerűen fogalmazva – mások műveiről ír. A kifejezéssel azért kell óvatosan bánni, mert műfaji szempontból némileg széttartó szövegkorpuszról van szó, mely az objektív, filológiai jellegű…
Tovább
– Esély az élethez? Út az egyenlőséghez? Talán valami ilyesmi volt a neve. Előveszem a noteszt. – Akkoriban a Népkertnél laktam papóval, bent Miskolcon. A szüleim kiskoromban meghaltak, ő nevelt fel. Több helyen is éltünk azon a környéken. Tizenhét-tizennyolc évig ment így, sok albérlet, szükséglakás. Egyszer csak kijöttek az önkormányzattól, és azt mondták, hogy szanálni…
Tovább
Tévedések Amikor legközelebb meglátogatom,már nem hiszi el, hogy a hegyek mögé lebukó napfelkel a földgolyó másik felén,azt képzeli, a földbe süllyedtés neki kell kiásnia. Nézem a gödröket,amiket éjszaka vájt a kertben,és egy pillanatra elképzelem,mi lenne akkor,ha tényleg kipattanna a földből a nap,mint egy víz alá nyomott labda,amivel annyi nyáron át játszottunk,és amiről azt hittük, a…
Tovább
Németh Zoltánnal A Fáraó önéletrajza című verseskötetéről Fodor Péter beszélget Fodor Péter: A kötetet forgatva arra a következtetésre juthatunk, hogy a fáraó olyan sajátos létformáként vált inspiratívvá számodra, mely egyszerre viseli magán a humán jegyek transzcendentális meghaladásának és a test nagyon is evilági praktikákkal történő archiválásának és esztétizálásának hagyományát. Németh Zoltán: A Fáraó alakja ember,…
Tovább
Képzeljük el a következőt: az író egy nap úgy dönt, hogy a története egy íróról fog szólni. Rendben van, de mitől lesz valaki író? Mi sem egyszerűbb, hát a szövegeitől. Érdemes őt megmutatni íróságának problémakörében, sőt az sem árt, ha betekintést engedünk az olvasó számára abba is, amit éppen ír. Tényleg csak a paradox játék…
Tovább
Leopold Bloom-nap, 2024 Langyos eső szitál már reggel óta.Hibbant derűvel fújtatok az Eccles Street sarkán.Az volt a terv, hogy ma atmoszférában utazom,beszívom a mítosz ózondús levegőjét,és átadom magam a dublini hangulatnak.No stressz, no para, Joyce házhoz jön.Sirályok totyognak felém az O’Connell hídról.A Davy Byrnes előtt megállok, rendelek egyBloom-menüt, de burgundit nem kérek hozzá.A gorgonzolás szendvics…
Tovább
Ahogy általában a fontos dolgok esetében szokás, már egyikük sem emlékezett, pontosan hogyan is talált rájuk a hír. A történetnek saját mitológiája lett. A feleség hol azt mesélte, a helyi lapban látták meg a felhívást, hol azt, hogy a lánya bökte oldalba egy hirdetőoszlop mellett elhaladva. A lány anyját dicsérte szemfülessége miatt. A férj szerint…
Tovább
Fordítsak netalán újra Anakreónt? Fordítsak netalán újra Anakreónt?Pár bordal fölüdít. Fölvizezett aszúpárlatmézeitől illatosult a lég: hűs nosztalgia-térerő árad szét, s a kevély hangszer örülni kezd.Nagy szőlőlevelek nőnek a ház fölé.Túlzásokba eső, dús vegetáció, filmekben se lehetne szebb. Burjánjambusokon andalodó zenéthergelt vadra a mély és militáns öröm.Támad szinte a vágy, s lelki göröngyökön úthenger lesz a…
Tovább
Vágóhíd utca Firkálmány a felfakadt keléses falakon,ahol kocsmagőz volt, ott szél járja át a csontokat.Felhőt átfúró fekete erekbena levélpacák festéke szétszalad. Varjak szelik át az avart a fal mögött,és kóvályog benne a szemét.Lekopott a homlokzatról a felirat,csak a hűlt helye sajog benne még. Kéményfüstként kóborol az időmönmagukon eltévedt tájakon.Kígyóméreg a lánykorba oltvaolvad be ravaszul egy…
Tovább
Erdőkezdő Bocs, ha túl sok halálfalót,kviblit és muglitkiátkoztam vagy kinevettettem,mosd meg a tűdet,ne akadjál már felmindég rajtam. A Polipot túl korán,túl sokáig néztem,a túlérés legelső jele nekem elég,hogy vége legyen:lefagyasszam vagy felkössema képzeletem. Magasra vágytam, mindig felfelé.Mint a panda:szép, szabályokat elunt lény.Mint a vanília:Sárgaföld egykori, fellázadt virága. Felfelé éltem. Panoráma Péter.Első ezen a néven.Édesen beszéltem.Levegőnek nézve,üres…
Tovább
Kinyitja a szemét, homályos minden, az álom és az ébredés közti fátyol mossa összea szeme elé táruló képet. A szoba ismeretlen, kora hajnal lehet, állapítja meg, a függöny csipkés és a padlóig ér, kissé megszürkült már, az ablakok nyitva, hűvös áramlik szét a szobában. Szofi beleszagol a levegőbe, közben kezével maga mellett matat az ágyban,…
Tovább
Kustos Júliával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Valuska Lászlóval beszélgettél a Könyves Magazin podcastjében, amikor azt mondtad, hogy azért írsz, hogy megfejts magad, és hozzátetted, hogy nem szereted az ihletettség kifejezést. Mi a probléma szerinted a köztudatban élő ihletfogalommal? Hogyan változtatnád meg az ihlet jelentését? Kustos Júlia: A köztudatban lévő ihletfogalommal alapjáraton nincs…
Tovább
Helikon: Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023/4 A Helikon folyóirat „Ökodiskurzusok”című száma árnyalt képet mutat egy olyan témakörről, amely nemzetközi vonatkozásban több évtizedes múltra tekint vissza, itthon azonban viszonylag újnak mondható. Az emberi együttélésről és a környezetről való gondolkodás megkerülhetetlen minden, a világra tekintő, az élővilág iránt felelősséget érző ember számára. A témát nem lehet mellőzni,…
Tovább
Árvízmentesítés és folyószabályozás Az éjszaka lassan húzódik vissza.Páráját a vízenjelzésképpen itt hagyta. De ez a folyó nem elég széles,láthatatlanul is éreznia túlpart fáinak lélegzését. Persze a figyelemkönnyen elúszik rajta,akár egy papírhajó, sodródik észlelhetetlenül,átázik, elmerül. Egy folyó sem elég hosszú,hogy megakadályozzaaz elmúlt borzalmak ismétlődését. Mert azok, mint a lazac,folyton felúsznak,ellepve a szigeteket. Az épületek elnéptelenednek,és antennáik…
Tovább
A ringben Bajban imádkozol, ne tagadd.Akkor állsz Isten elé, amikorminden eszközöd cserbenhagyott, és könyörögsz neki,alkudozol, fordítsa jobbraa pocsék helyzetet. Kéred,mert a csajod rosszul tudja,mert a főnököd pénzéhes,mert amúgy mindenki önző.De könnyelműség azt hinni,hogy Isten melléd fog állni.Isten pártatlan, szemébenmind egyformák vagyunk,nem méreget, nem teszsemmilyen megkülönböztetést.Isten nem ismeri a pirosés a kék sarkot, nem ismeria ring…
Tovább
Gregor Lilla és Matuz Bence beszélgetése Erdős Attila és Tellinger András önmentő énvesztés című könyvéről Gregor Lilla: Erdős Attila önmentő énvesztés című kötetét olvasva-értelmezve sok nehézségbe ütköztem. A versek hol nagyon nehezen adják meg magukat a befogadó értésének, hol pedig olyannyira könnyen, hogy az teszi gyanússá az érthetőséget. Mindehhez járulnak a versek mellett megjelenő grafikák,…
Tovább
kontemplációs napló (részlet) Június 1. Zenta Nap mint nap megújuló kérdés, hogy tudok-e imádkozni, vagy sem. Másképp mondva képes vagyok-e Istenre szegezni gondolataim piciny, de talán centrális – vagy fordítva: centrális, de piciny – töredékét. Nem mondhatom, hogy centrumát, mert a gondolatvilágom nem kerek egész, és nincs középpontja. Mindenekelőtt úgy érzem, le kellene kaparni az…
Tovább
zuhanás közben keskeny vonallá szűkül a szemmár nem vár itt senkisemszíneket hazudsz és könnyeketegy kitalált időben őgyelegszmagányos titkok közt ahol kevés a réss minden összegyűrt mondat tévedésnincs híd nincs másik ladika remény jobb híján a semmibe kapaszkodik a múlt végtelenített filmtekercsdiófád árnyékában heverszpásztázod a mészfehér arcokata semmi falán vagy néma karcolatvitorlázni kezd az estminden álmot…
Tovább
Lehetséges, hogy a díj odaítélését indokolandó elegendő lenne annyit mondani: Visy Beatrix 2013-ban debütált az Alföldben, s azóta nem volt olyan évfolyama a lapnak, amelyben nem szerepelt, s gyakorta nem is csak egyetlen írással. Értekező prózai szerzőink között ez alighanem egyedülálló teljesítmény, mint ahogy egyre kevesebb példát találni arra is, hogy egy literátor a történeti…
Tovább
Hűvös április eleje volt Debrecenben tizenkét évvel ezelőtt. A csalóka személyes emlékeket megtámogatva az internetes adatbankok memóriájával azt mondhatjuk, kb. 6.8 Celsius fok lehetett, amikor az ország bölcsésztudósainak apraja-nagyja összegyűlt a Debreceni Egyetemen az országos tudományos diákköri dolgozatok aktuális biennáléján. Már napszállta felé járt az idő azon a csütörtöki napon, amikor az irodalmi tagozatok nagy…
Tovább
Nagy István néven látta meg a napvilágot Felsőiszkázon, parasztcsalád gyermekeként. Fiatalon tanúja volt, ahogy a magyar lírában teret nyert az a folklórból kiinduló, modern jegyekkel szintetizált verseszmény, melynek kánoni rangra emelésében nagy szerepet játszott tizenhárom évvel idősebb testvére, Nagy László is. A népi érzület, a látomásos hevület kevesebb pátosszal, szemlélődőbb attitűddel, elégikusabb hangon ölt formát…
Tovább
Tell me about your Future, I Show you my Past – Tim Rod egyéni kiállítása Az emlékezet telítve van átmeneti tapasztalatokkal. Ahogyan egy régi családi fotón elbarnulhat vagy kifakulhat egy arc, egy mozdulat, egy fontos részlet, úgy reagál az emlékezet anyaga is az időre. A tudatban őrzött képek öregednek: nem tűnnek el, csak átalakulnak. Mind…
Tovább
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
Sampon Hajat mostam, és közbenazon tűnődtem, hogyváltoztathatnám meg éltem,például a hiúságomat ahelyén kellene kezelnem, éshogy hol a helye meg más hülyepoénok nem segítenek rajtam,ázott a hajam a sampon alatt, melyeta doktornő adott a fejbőrömön évtizedekóta viszkető kiütések ellen, önbizalmatkellene szereznem, és elmondanomnaponta magamnak, hogy én isember vagyok, nem kevesebb, mintmás, csak szorongóbb. Szépbucket list volt,…
Tovább
Alföld 2025/11. Novemberi lapszámunk ezúttal a megszokottnál bővebb szépirodalmi rovatában Bertók László, Miklya Zsolt, Vörös István, Lipcsey Emőke, Lackfi János, Gellén-Miklós Gábor, Nemes Z. Márió, Szabolcsi Alexander, Simon Adri, Turczi István verseit közöljük, továbbá Cserna-Szabó András és Kácsor Zsolt négykezesét, Lehoczky Ágnes prózaversét, Antal Balázs elbeszélését és Szalay Zoltán novelláját olvashatják. Kilátó rovatunkban Csehy Zoltánnak…
Tovább
Kovács András Ferenc: Névtelen cserépdarab Kovács András Ferenc Névtelen cserépdarab című kötete a szerző életében megjelent utolsó könyve. A tragikus hirtelenséggel elhunyt KAF több mint negyven magyarul megjelent kötetből álló életművének váratlan lezárása. Ha az irodalomkritika a műfordításokat, idegen nyelven megjelent könyveket, interjúkat és folyóiratközléseket nem veszi figyelembe, akkor is kijelenthető: óriási és hatását tekintve…
Tovább
Hans Ulrich Gumbrecht: Szépség a sportban / Tömeg a stadionban Amikor 2005 januárjában megjelent a Lob des Sports című könyv, inkább csak az okozott meglepetést, hogy a német fordítás megelőzte az angol eredetit (az In Praise of Athletic Beauty csak bő egy évvel később vált olvashatóvá). Arra, hogy Gumbrecht sportkötettel fog jelentkezni, akkoriban több ok…
Tovább